18.00 – Showcase 25: Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező kiállításának megnyitója; A Kolozsvári Állami Magyar Színház 25 évada (1990–2015) katalógusbemutató

Szervező: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Helyszín: a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyterme és az emeleti előcsarnok

19.00 – Showcase 25: William Shakespeare:
Julius Caesar

Szervező: Kolozsvári Állami Magyar Színház

Helyszín: a Kolozsvári Állami Magyar Színház nagyterme

Jegyek kaphatóak a Kolozsvári Állami Magyar Színház jegypénztáránál hétköznap 10.00–14.00 óra között, valamint az előadások előtt másfél órával.

Október 10., szombat

9.00 Gyalui lakoma – Korok, konyhák, kóstolók.
Főzőverseny a várkertben.
A jó hangulatot palatkai és kalotaszegi népzenészek biztosítják.
Helyszín: várkert

10.00 Emese Park – középkori várjátékok.
Helyszín: várkert

11.00 Gyerekprogramok az Életfa Családsegítő Egyesület szervezésében.
11.00 Dalolós, mondókázós őszi séta Szabó Kingával
12.00 Körmönfonás, társasjátékok
14.00 Nemezelés
15.00 Bóbita Játszóház: ceruzatartó készítése

Egész nap: pihenősarok a legkisebbeknek, játékok, kifestők.
Helyszín: gyermeksátor

A 6. Kolozsvári Magyar Napok egyik újdonsága az a nagyszabású jótékonysági akció volt, amelyet a rendezvénysorozatot szervező Kincses Kolozsvár Egyesület a budapesti székhelyű Ökumenikus Segélyszervezettel közösen hirdetett meg. A kezdeményezők arra bíztatták a résztvevőket, hogy adományukkal támogassák az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai magyar iskolás gyerekeket. Összesen öt pénzgyűjtő perselyt helyeztek el a programhelyszíneken, ahol a felajánlott összeg függvényében különböző színű karszalagot kaptak az adományozók.

A lezárt perselyeket Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke és Szabó Lilla programigazgató az Ökumenikus Segélyszervezettel munkatársaival közösen bontották fel Budapesten. Az urnákban összesen 22 433 lejt (1 millió 600 ezer forintot) számoltak meg, amely a kiadott karszalagok alapján hozzávetőlegesen 3000 személy hozzájárulásából gyűlt össze. A gyűjtéshez csatlakozott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, a Farkas utcában felállított standjukon összesen 960 lejt adományoztak. Az összeg célirányos felhasználásáról az Ökumenikus Segélyszervezet gondoskodik. A Kincses Kolozsvár Egyesület ezúton mond köszönetet mindenkinek, aki pénzadománnyal segítette a gyűjtési akciót bebizonyítva azt, hogy a kolozsváriak, tágabb értelemben a Kolozsvári Magyar Napok közönsége a mindennapi problémáik ellenére is odafigyelnek más régiókban élő nemzettársaik helyzetére.

Idén augusztus 16–23. között hatodik alkalommal szervezte meg a Kincses Kolozsvár Egyesület a Kolozsvári Magyar Napokat, melynek ötszáz programja mintegy kétszázezres látogatottságnak örvendett. A résztvevőket nem tartotta otthon a kulturális rendezvénysorozat első napjaira jellemző kedvezőtlen időjárás sem, a programok többsége telt házzal zajlott le. A legtöbben a vasárnapi zárógálára és Koncz Zsuzsa koncertjére voltak kíváncsiak: a szervezők becslése szerint ekkor mintegy 35 ezren voltunk a Főtéren. Szinte az összes főtéri és Farkas utcai koncert tömegeket vonzott, de ezek közül is kiemelhető a Republic, a Bikini, illetve Fenyő Miklós koncertje.

A Stand'al mondo, senza'l mondo, azaz az Élni e világban, e világ nélkül című darabot láthatta a nagyérdemű vasárnap este, a KaravanAct utazó színházi fesztivál kolozsvári záróprogramjaként. A laudákon alapuló szertartás az olaszországi Regulam Teatro, a lengyel Grotowski Intézet, valamint a kolozsvári Shoshin Színházi Egyesület együttműködéseként jött létre.

Az előadást középkori olasz liturgikus témájú versek, a laudák, azaz dicshimnuszok ihlették. A darab alapjául szolgáló költemények az Új

Testamentum történeteiből mesélnek, mindezt az isteni és a földi, a lélek és a test, valamint az ember és a misztérium fogalompárokra kihegyezve.

A kolozsvári közönség számára bemutatott darabhoz a rendező, Raúl Iaiza asszisztenseként közreműködött Köllő Csongor.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerint "ahol a politika és a diplomácia nyelve olykor kicsit dadog, ott a kultúra és a művészet mindig folyékonyan beszél". A miniszter a Kolozsvári Magyar Napok zárógáláján mondott ünnepi beszédében fogalmazott így vasárnap este a Kolozsvár főterén összegyűlt több tízezres tömeg előtt.

"Bármennyire is fontos népeink identitásának az ápolása és kölcsönös tisztelete, itt a Kárpát-medencében mindannyiunknak egy a sorsunk" - jelentette ki Seszták Miklós. Hozzátette, Kolozsvár az 50 ezer főnyi magyar lakosságával, oktatási, kulturális és művészeti intézményeivel a magyarság egyik legfontosabb bástyája. "Kolozsvár Erdély kulturális fővárosa, és ez a legméltóbb hely arra, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen" – jelentette ki a miniszter. Felidézte, hogy augusztus 20. körül az összetartás, összetartozás, identitás, közösség és nemzet fogalmakat szokás sorolni, s mint fogalmazott, ezeknek a szavaknak az ereje soha nem kopik el. Külön szólt a város fiataljaihoz. "Ők jelentik a garanciát arra, hogy a magyar szó még sokáig hallatszik Kolozsvár utcáin" – állapította meg Seszták Miklós.

Manapság népszerű a környezettudatosság, az öko és a bio termékek. Ha valaki egyszer hirtelen fellángolásból gépkocsi helyett a tömegközlekedést választja munkába menet, az még nem környezettudatos cselekedet. Ha rendszeresen csinálja, akkor már az lehet. A környezettudatos szemléletet és gondolkodásmódot ki kell alakítani és fenn kell tartani. Ami a legfontosabb, hogy a berögzült, környezetre káros szokásokon kell változtatni, ami kezdetben lemondásokkal és adott esetben pénzügyi ráfordításokkal jár, hosszabb távon viszont megtérülnek a befektetések.

A kerekasztal-beszélgetés meghívottjai Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Bokor Zsuzsa, a Zs’Organik természetes alapanyagú készítmények előállítója és a Van egy téglám Kenyában projekt kezdeményezője, Halmen Balázs. A beszélgetés moderator Székely Bíborka volt.

A Kolozsvári Magyar Napok zárónapján felemelő előadáson vehettünk részt az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A terem színültig megtelt és számomra is megható pillanat volt, amint láttam azt a sok ünneplő véndiákot, akik a hatvanadik érettségi találkozójuk alkalmából eljöttek megnézni egykori osztálytársukat és évfolyamtársukat, Farkas Ibolyát, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kiváló színművészének egyéni előadását.

A művésznő az előadása elején szívélyesen köszöntötte régi tanárait és évfolyamtársait, majd megköszönte az iskola jelenlegi vezetőségének, hogy ezt az előadást itt, régi iskolájában eljátszhatja és nem is akármilyen alkalomból, hanem a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül.

Az a tévhit járja, hogy a nőknek sokkal jobb az ízlelő képességük, mint a férfiaknak. A tizennyolc tagból álló BorbarátNők egyesület 2006 óta ezt próbálja bebizonyítani előadásain, borbemutatóin és borkóstolóin keresztül.

Addig, hogy a bort tökéletesen összehangolják az étellel, sokat kell kísérletezniük és kóstolgatniuk. Ennek eredménye pedig meg is látszódott a Kolozsvári Magyar Napok utolsó délutánján.

Vasile Dâncu és Horváth István szociológusok, valamint Eckstein Kovács Péter jogász augusztus 22-én, szombaton egy fesztelen vita keretein belül arról beszélgettek, hogy milyen kapcsolat van az erdélyi románok és magyarok között. A meghívottak megpróbálták lebontani azokat a sztereotípiákat, amelyek ezt a viszonyt övezik.

Teltházas előadás keretei között beszélgettek Kolozsvár kulturális jelentőségéről a Communitas Alapítvány meghívottjai. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke; Pozsony Ferenc akadémikus, néprajzkutató, a BBTE oktatója; Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári kara dékánja; Sipos Gábor, az EME elnöke; Szilágyi István író; Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, a Helikon főszerkesztője és Koós Ferenc vállalkozó Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnökének moderálásával vizsgálták meg, milyen pozíciót tölt be Kolozsvár az erdélyi és az európai kulturális térben.

Már-már természetessé vált, hogy a kincses város lakói naponta több tucat program közül választhatnak, s Kolozsvár olyan szimbolikus terei, mint a Farkas utca vagy a Főtér megtelt élettel, vasárnap este mégis véget érnek a 6. Kolozsvári Magyar Napok.

Közéleti és kulturális előadásokból idén sem volt hiány a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális fesztiválján: szó volt a közelgő önkormányzati választásokról, autonómiáról, az anyaország kül- és nemzetpolitikájáról, valamint a háború sújtotta kárpátaljai magyarság helyzetéről is.

Tizenegy ország, tizenhat nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttes vett részt a 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón, melynek keretében csütörtök délután megáldották a Kárpát-medence kenyerét. A néptáncosok minden napra szolgáltak meglepetéssel: hol a kultikusnak számító Postakertben, hol a Főtéren vagy a Farkas utcában perdültek táncra.

Van az a hely a Kolozsvári Magyar Napokon, ahol este zsongás van, ahol a jelenlévők együtt éneklik az éppen fellépő Republic, Bikini, Fenyő Miklós vagy Koncz Zsuzsa slágereit. Ez a Mátyás lábai előtt terülő Főtér, mely a rendezvénysorozat egyik legfontosabb helyszínévé vált az évek során.

Feltevődik bennem a kérdés – amikor mindenki egy helyre tömörül, akkor mivé válnak a fesztivál egyéb helyszínei, azok, amelyek nappal közösségi élményt biztosítanak?

A Deák Ferenc/Eroilor utca Főtér felőli végén található ifjúsági sátor az a hely, ahol ha esik, ha fúj, ha hét ágra süt a nap, babzsákokra huppanva, hófehér függönyök védelme alatt lazíthatunk a színes programok kavalkádjában. A pavilon terei a benne szervezett eseményektől függően változtathatók, a fehér függönyök elhúzásával kisebb-nagyobb terekké alakíthatók. Ez az ötletes megoldás szinte azt az érzetet kelti, mintha egy felhőn üldögélve vennénk részt az ifjúsági sátor programjain.

Az Ifjúsági sátor szervezői idén is érdekes programokkal várták az érdeklődőket: többek között itt volt az ETDK-nyertesek bemutatkozása, az Interaktív KMDSZ-múzeum, de vannak állandó kiállítások, tevékenységek is, például a Mi fán terem a cserkészet? című roll-up kiállítás, Honfoglaló-társasjáték, Chill Zone, olvasósarok, fotófal, karikatúrakészítés és sok minden más.

Számos érdeklődő gyűlt össze szombaton délben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem belvárosi épületében, a Bocskai-házban, ugyanis egy aktuális forró téma volt terítéken. A 6. Kolozsvári Magyar Napok szervezői hangsúlyosan Kárpátaljára fókuszálták az erdélyi nemzetrész fővárosában fesztiválozók figyelmét. Tudatosan alakították ki idén a fesztiválnak ezt a jellegét, különböző eszközökkel próbálván tompítani az ukrán-orosz válság által előidézett, kárpátaljai humanitárius katasztrófa hatásait. Az idei magyar napok résztvevői Kárpátaljával foglalkozó előadásokon vehettek részt, üzeneteket küldhettek a 8843-as számra, amellyel sms-enként 2 eurót adományozhattak a kárpátaljai gyerekek számára, továbbá három színben, árban különböző karkötő megvásárlásával is támogathatták őket, illetve a „Kárpátalja” jeligével, a Kincses Kolozsvár Egyesületnek utalt pénzadományokkal. A magyar napok különböző előadásainak a szervezői, előadói egymástól függetlenül Kárpátaljával foglalkozó eseményeket szerveztek. „Ez is azt bizonyítja, hogy bár határok választanak el minket, de egymás segélykiáltását meghalljuk, sőt ha testvéreink valahol a világban segítségre szorulnak, kérés nélkül is adunk” –állapították meg a Bocskai-házban szervezett rendezvénysorozatra összegyűlt tömeg érdeklődését méltatva a szervezők.

Bizonytalanságról, szűkölködésről, szorongásról illetve magányról beszélt szombat délután Nagy Botond a Báthory István líceum dísztermében. Történetekkel próbálta alátámasztani azt, hogy emberként sokszor észre sem vesszük hány lehetőség áll rendelkezésünkre, ezzel pedig rontjuk kapcsolatainkat és saját életünket is egyben.

Aki szombat reggel követte a levegőben szálló illatokat, nem tévedhetett el: egyetlen biztos út volt, és ez az Apáczi Csere János udvarába vezetett.

Reggel kilenckor már elkezdődött a nyüzsgés az udvaron: érkeztek civil szervezetek, baráti társaságok, politikai pártot képviselő tagok és vendéglátósok is. A szervezők mindent előkészítettek, a versenyzők csupán alapanyagokat és jókedvet kellett magukkal hozzanak.

Szombat délutánra az eső megállt, a nap is kisütött, így hétvégére a Farkas utcában lévő rendezvényekre nagyon sok kolozsvári lakost kicsalt a Kolozsvári Magyar Napok színes program-kavalkádja.

A Farkas utcában járva beültünk Part-sátorban rendezett, a kézművességről szóló bensőséges hangulatú nyílt beszélgetésre, melyet Horváth Enikő moderált. Öt ismert kézműves vállalkozót faggatott vállalkozásuk sikerének kulcsáról. Kiderült: egyre többen kezdenek el újra foglalkozni a kézműves szakmával, és egyre nagyobb a kereslet a piacon az ilyen kreatív kézműves termékek iránt. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen igénylik azt, hogy saját elképzelésüknek, kreativitásuknak megfelelő táskákat, ékszereket hordjanak.

Miért jó a kolozsvári magyaroknak a székely autonómia? – tették fel a kérdést a 6. Kolozsvári Magyar Napok szombati napján a Communitas Alapítvány által szervezett előadás résztvevői.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnökei, valamint Bognár Zoltán politológus és Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszéltek az a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, egy leendő önrendelkezés várható hatásairól, s mindezek Kolozsvári vetületeiről.

A beszéltetés elején Csoma Botond kihangsúlyozta: kiemelkedően fontos a román közösség meggyőzése arról, hogy az autonómia nem ördögtől való, s legalább annyi pozitív hatása lenne a Székelyföldön élő románokra nézve, mint a jelentős többségben élő magyarságra.

A TIFF-házban gyűltek össze péntek délután a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi képviselők és „szurkolók” az Európa Kulturális Főváros ügy kapcsán. Kolozsvárt Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester, Szakáts István és Florin Moroșanu, a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa munkatársai képviselték, Sepsiszentgyörgy részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika a Sepsiszentgyörgy 2021 – Európa Kulturális Főváros részéről voltak jelen. Hegedüs Csilla volt kulturális miniszterként szólalt fel és kérdezett a képviselőktől, a beszélgetést Anca Simionca csíkszeredai szociológus moderálta.

A teltházas közönség nem összecsapást látott, amennyiben erre számított volna. A beszélgetésben többször fényt derült arra, hogy bár mindenki a saját projektjének szurkol, lehetőséget lát versenytársa koncepciójában is.

Adott egy nyolcadikos osztály és a lázadó Pierre Anton. Ő az, aki lényegében generálja a sztorit, probléma felvetéseivel folyamatosan provokálja a társait.

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – ezzel fejti ki véleményét Anton, majd az osztály elhatározza, bebizonyítják, hogy igenis vannak fontos dolgok az életben. absElkészül a fontos dolgok halma, viszont ennek részleteire nem térnék ki, mivel a teljes izgalom ezekben rejlik. Janne Teller dán írónő regényét egyébként betiltották a megjelenéskor, ma már viszont ifjúsági alapművé nőtte ki magát. A betiltás oka valószínűleg a krimis, megbotránkoztató helyzetek miatt volt.

Több mint száz író és költő művének feldolgozójával, Dinnyés Józseffel találkozhattak péntek délután a kolozsváriak a Református Kollégium dísztermében. Gitárjával csodálatos dolgokat művel: saját- és közéleti témákat érintő versek feldolgozásait adja elő néha erőteljesen, néha pedig egész gyengéden. „Legyél a barátom!” – mondja egyik dal. És valóban, saját életéből felidézett történeteivel sikerült elérnie azt, hogy a jelenlévők ne csupán közönségként viszonyuljanak hozzá, hanem barátai is legyenek egyszerre.

Az előadás során nem csupán saját életéről mesélt: írók, költők életének érdekességeit említette meg a dalok előtti bevezetőkben. A rendezvény nem csupán egy előadás volt, inkább egy együtt-éneklős délután, hisz a szövegeket kivetítve láthattuk, és ha kedvünk támadt, kísérhettük is őt.

A La Paz-i börtönkomplexumban öt éven és tíz hónapon át politikai fogolyként elzárt, nemrég szabadult Tóásó Előddel beszélgetett pénteken délután Lukács Csaba újságíró, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa az egykori Continental szállóban, rengeteg érdeklődő társaságában. Lukács Csaba az államellenes és felforgató cselekedetek elkövetésével vádolt Tóásót rabságának ideje alatt évente látogatta, részt vett tárgyalásain, és szabadlábra helyezésekor a Bolíviából való, filmbeillő kimenekítésében is szerepet vállalt.

Az érdekfeszítő beszélgetést nagy figyelemmel kísérő hallgatóság megtudhatta, milyen rémálomhoz hasonlatos következményekkel jár az, ha egy fiatal meggondolatlan módon vállal külföldi munkaajánlatot, és nem számol azzal – Lukács Csaba kifejezésével élve -, hogy ingyen ebéd márpedig nincs, és a csábító ajánlatok mögött óriási veszélyek leselkedhetnek. Tóásó Előd, saját elmondása szerint Eduardo Rózsa Flores meghívására utazott ki Bolíviába, hogy egy magyar származású, new york-i producerrel dokumentum- és játékfilmeket készítsen elő.

Első alkalommal szervezték meg a kincses városban a Kolozsvári Erkel Ferenc Sakk-napokat. A rendezvény péntek délután két órakor startolt a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében, ahol Dr. Seszták Miklós magyar fejlesztési miniszter társaságában Nagy Elek beszélgetett a sakk koronázatlan királynőjével, a sakk nemzetközi nagymesterével, Polgár Judittal. Solymosi Zsolt, a kollégium aligazgatója nyitóbeszédében úgy méltatta a sakkozót, hogy bár ebben a 114 éves épületben, 458 éves intézményben az idők során jártak már nagy mesterek, ez az első alkalom, hogy egy világklasszis nagymester ül itt közöttünk.

Judit eredményeit oldalakon keresztül lehetne sorolni, mindent megnyert, ami megnyerhető a sakk világában, hangzottak el a méltató szavak, majd említésre került néhány legfontosabb díja: többek között idén augusztus 20-án Áder János magyar köztársasági elnök a legnagyobb magyar állami kitüntetéssel honorálta a sakkozó munkáját, éspedig a Szent István-rend odaítélésével.

Ha azt hitte valaki, hogy a Farkas utcából jövet csendesen hazasétál, nagyot tévedett. Már a Báthory István Elméleti Líceumhoz közeledve megcsapja orrunkat egy különleges illat: kizárt, hogy közömbösen elhaladjunk a rotyogó szürke marha pörköltek mellett.

Lovagok, fegyveres vitézek, hangszeres és fáklyás seregek fogadják azokat, akik betérnek a Fogoly utcába péntek délelőttől a Kolozsvári Magyar Napok végéig. A nap mintha erre a rendezvényre tartogatta volna sugarait, esőnek semmi jele, legfeljebb a tegnapinak nyomai maradtak meg a sátrakon.

Míg a felnőttek csak ámulnak a fegyverek, harci felszerelése és öltözetek látványán, a fiatalabbak izgatottan próbálkoznak agyagozással, íjászattal, s örömmel foglalnak helyet a hagyományosan pörgetett körhintán, a legbátrabbak pedig a katapultnál is félelem nélkül állnak sorban.

Három párti vitát tartottak a 6. Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt működő Part Sátorban az Erdélyi Magyar Néppárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei vezetőinek részvételével.

Szilágyi Szabolcs újságíró, rádiós moderálásával zajlott Csoma Botond (RMDSZ), Keizer Róbert (MPP) és Soós Sándor (EMNP) vitája péntek délben. A résztvevő felek a három párt együttműködésének lehetőségeiről, valamint a 2016-ban esedékes önkormányzati választásokon való indulásról vitáztak. Amíg Soós Sándor egyértelműen az összefogást sürgette, addig Csoma Botond óvatosabban fogalmazott e kérdéskörben, és konkrét megoldási javaslatokat várt, Keizer Róbert pedig leginkább a térség gazdasági fellendülésének lehetőségeiről beszélt.

Miért foglalkozik egy református lelkipásztor kalandregény írásával? Többek között ez a kérdés merült fel Hover Zsolt Hetedhét Ösvény című könyvbemutatóján. A választ pedig a bemutató végére mindenki egyértelműen megkapta.

A kötetet Barabás János vezető konzul méltatatta, aki hiánypótló könyvnek nevezte a felnőtteknek szóló meseregényt. Mint mondta, nem olvasta még a regényt, de nagyon felkeltette érdeklődését, hiszen bámulatos módon jelenik meg benne az ősi magyar legendák furcsa és misztikus világa. A szerző elmondása szerint könyvét kimondottan csak a magyar mitológiák ihlették, illusztrációját saját kezűleg rajzolta.

Mintegy a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban megtartott beszélgetés folytatásaként, a 6. Kolozsvári Magyar Napokon is sor került Schiffer András LMP-elnök és Gulyás Gergely fideszes politikus vitájára.

Toró Tibor politológus moderálásával zajlott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai-házában a leginkább anyaországi belpolitikai témákról szóló beszélgetés, noha a vita címben is megjelölt témája a nemzet-, kül- és szomszédságpolitika volt.

A tegnapi esős idő ellenére is sok érdeklődő volt - A király (ál) ruhái: Mátyás-kultusz Kolozsváron magyar nyelvű tematikus sétán. A sétavezetők, a Korzo Egyesület két lelkes idegenvezetője Barazsuly Viktória és Ujvári Dorottya kalauzolt vissza az időben. Hét helyszínt érintettünk a városban, amelyek valamilyen összefügésben vannak Mátyás királyunkkal, és mára már részei a Mátyás-kultusznak.

Mátyás szülőházánál vagyunk. Hogyha 500 évvel ezelőtt megkérdezték volna, hogy most hol állunk, az lett volna a válasz, hogy Méhfi Jakab gazda házánál, 150 évvel ezelőtt azt mondtuk volna, hogy az 1-es számú transzport ház előtt, ma pedig azt, hogy Mátyás királyunk szülőháza és egyben a kolozsvári Művészeti Egyetem székhelyének az épülete előtt.

Pénteken nyílik meg a középkori Fogoly utca, ahová játékokkal, íjászattal, zenével és szürkemarha-pörkölttel várják az oda látogatókat. Az érdeklődők egész napos programokból válogathatnak (sport, gyermekfoglalkozások, interaktív játékok), de lesz utcazene-bemutató, vetítés a BBTE Színház és Televízió Kara diákjainak kisfilmjeiből és szó lesz az önkéntességről is. Közösség és politika cím alatt beszélgetnek a Farkas utcai Part-sátorban, 14 órától kezdődnek az I. Kolozsvári Erkel Ferenc Sakk-napok, mely keretén belül Polgár Judittal beszélget Nagy Elek üzletember, Bukarest hajdani egyetemi sakkbajnoka. Bemutatkoznak az ETDK nyertesei, streetball-bajnokság, teniszoktatás is lesz. Kolozsvár vagy Sepsiszentgyörgy? teszik fel a kérdést a TIFF-házban délután 17 órakor, és arról beszélgetnek a meghívottak, hogy miként is alakul a verseny a kultfőváros címért a két település között. A színházkedvelők Keresztes Attila rendezésében Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadást tekinthetik meg 17 órától, a KaravanAct utazó színházi fesztivál két produkcióval is jelentkezik. Délutántól hajnalig Palya Bea, az Operett Group Project, a Budapest Klezmer Band és Fenyő Miklós koncertjeire, a New York-minifeszt DJ party-jára, valamint a Bulgakov négyhelyszínes megapartijára várják a fesztiválozókat.

A mai napon felhős, enyhe időjárás várható, a hőmérséklet 17-20 fok között alakul.

Egy, két, há’ – pontosan ennyiedik kötetjét mutatja be csütörtök délután Láng Orsolya, Horváth Benji, illetve Varga Melinda a Bulgakov csordulásig telt emeleti termében. László Noémi, az est házigazdája kislányos izgatottsággal kérdezi a szerzőket stílusukról, elveikről, frissen megjelent kötetükhez való viszonyukról. A könyvek és szövegek méltatásakor olyan szavak is elhangzanak, mint „papnő” és „menyasszony”. A fiatal szerzők lazák és kedvesek, nincs feszkó és megjátszás, belefér ebben a beszélgetésbe a baki, a kacagás, a visszakérdezés is.

Varga Melinda, aki költői volta mellett az Irodalmi Jelen versszerkesztője és tudósítója arról beszél, hogy számára nagyon fontos az olvasó, mindig szem előtt tartja őket, ezért nem öncélúan, nem feltétlenül a szakmának ír. Az Űrezüstből felolvasott verseiben felfedezhető a női szempont érvényesítése, a városi magány és egy általános melankólia-érzés is. Melinda az utóbbi időben fiataloknak tart irodalmi műhelyt, bevallása szerint a velük való érintkezés, eszmecsere alkotóként őt is frissen tartja.

Tizenegy ország, tizenhat nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttes vett részt ma a 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón. A találkozó keretében csütörtök délután megáldották a Kárpát-medence kenyerét, ezt pedig a főtéri tánckavalkád követte.

A hangulatot a színesebbnél színesebb népviseletek már megalapozták, a népdalok és csujogatások csak hab a tortán volt. A kedvezőtlen időjárás miatt a népviseleti felvonulás ugyan elmaradt, de aki a New York kávéházban járt különleges élményben részesült: színpompás viseletek, virág- és népi motívúmok, gyöngysorok, hímzett kendők és mellények, erőstalpú csizmák látványa fogadta az érdeklődőket.

Nemes Jeles László nevével idén rendszeresen találkoztunk a hazai és külföldi sajtóban is, viszont talán kevesebbszer esett szó arról, hogy a Cannes-i díjas Saul fia című film előtt milyen alkotások köthetőek a rendezőhöz.

Csütörtök délután az érdeklődők Nemes Jeles két kisfilmjét láthatták a Sapientia épületében – 2007-ből a 14 perces Türelem címűt és 2008-ból a szintén 14 perces The counterpart magyar-holland koprodukciót. Mindkét alkotás főbb témája a holokauszt, jellemző rájuk az egysnittes megoldás használata.

Színháztörténeti előadásokra járni azért is érdemes, mert az embernek minduntalan rá kell jönnie: nincs új a nap alatt. A Bölcsészkaron belül működő Klasszikus Magyar Irodalom- és Színháztöténeti Kutatócsoport csütörtök kora délutáni prezentációja is pontosan ezt az állítást erősítette meg bennem. A T. Szabó Levente irányítása alatt dolgozó fiatal kutatók rövid bemutatóiból ugyanis az derült ki, hogy a színház körüli konfliktusok, a művészet és a politikum viszonya, valamint a sajtó napirendjének befolyásos státusza szinte majdnem úgy alakult a 19. század végén, mint napjainkban. És ez a felismerés egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató: mintha ugyanazokat a köröket futnánk hosszú évszázadok óta, s mindazon problémák, amelyeket korspecifikusnak érzünk, valójában örökérvényűek és ennél fogva folyamatosan aktuálisak és megoldásra várnak.

Kávéillat és teltház fogadta a kávé szerelmeseit csütörtök reggel a Koffer Könyvesházban, mely a 6. Kolozsvár Magyar Napok egyik különleges helyszíne.

Tudta Ön, hogy mi a különbség az Arabica és Robusta kávéfajták között, vagy miért tartják épp az Arabicát a kávé királyának? Az ismeretlen kávé, mint az ismeretlen anyag című beszélgetése erre is fény derült. Berke Sándor szerint, aki a méltán ismert Koffer Könyvesház tulajdonosa, három dolog szükséges a jó kávéhoz: kitűnő alapanyag, megfelelő technikai felszerelés és helyes elkészítési gyakorlat.

A csütörtöki napon szervezett kávékóstolón – bevezetésként – az alapanyagokról tudhattunk meg érdekes információkat, majd második felvonásban lehetőségünk nyílt ízlelőbimbóink kényeztetésére is, hiszen igazán exkluzív El Salvador-i és etióp kávékülönlegességeket kóstolhattunk.

A Kolozsvári Magyar Napok ötödik napján megnyílt az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Minta ifjúsági szervezet, a Vigyázó Egyesület és a Kolozsvári Magyar Állampolgárok Klubja által közösen működtetett Part Sátor. Az első tematikus beszélgetésen a Kolozsvár és Pécs közti testvérvárosi kapcsolat került górcső alá.

Őri László, Pécs alpolgármestere, Decsi István, Pécs önkormányzatának fideszes frakcióvezetője és Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke vett részt azon a beszélgetésen, mely Soós Sándornak, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnökének moderálásával a két város között immár negyed évszázada létező testvérvárosi kapcsolatról szólt.

A Deák Ferenc utca csütörtök déltől már nem csak átjáró a Matyi tér fele, hanem a fiatalok törzshelye is. Csütörtök délben számos fiatal társaságában hivatalosan megnyitották az Ifjúsági Sátrat.

A Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa gazdag programkínálatáról Borzási Sarolta számolt be: az IKE, KIFOR, KMDSZ, MIÉRT, MIK, ODFIE, RMCSSZ és a Share szervezetek délelőtt 11 órától késő délutánig várják az érdeklődőket különböző kiállításokra, közéleti beszélgetésekre, előadásokra illetve szabadidős, kreatív programokra.

Csütörtök délelőtt a Kolozsvár főterén felállított, s a Kincses Kolozsvár Egyesület által működtetett programsátorban mutatták be a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2015-2016 című kötetet. A megjelent kiadvány gazdag összefoglalója a város sokszínű kulturális életének.

Szabó Lilla, a 6. Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója köszöntötte az érdeklődőket, és elmondta: a kalendárium immár a negyedik számát élte meg, s mindez egy sorozat létét bizonyítja. „Nekünk, szervezőknek, egy éve a magyar napoktól a következő magyar napokig tart, s a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma szintén ezt a szerkezetet követi” – mondta Szabó Lilla.

H. Szabó Gyula, a kalendárium főszerkesztője megköszönte az együttműködését annak a számos szerzőnek, akik komoly szakmai munkát fektettek abba, hogy a közel 500 oldalas kötet összeálljon. „Lapozgatva a kalendáriumot, helytörténeti munkák sorával találkozunk. Mondhatni: úgy tekintünk a jövőbe – hisz a kötet az élni akarás és a kulturális pezsgés bizonyítéka is –, hogy közben a múltat vizsgáljuk” – jelentette ki a főszerkesztő.

A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma a 6. Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt megvásárolható (25 lejért) az infóstandoknál.

elcsété

A várva várt Liza, a rókatündér című film vetítésének sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a Sapientia nagytermének színültig telt nézőtere. Sokan még a másnapi pótvetítés hallatán sem tágítottak, a terem lépcsőiről, padlójáról nézték végig Ujj Mészáros Károly filmjét.

A vetítést követően a rendező a romantikus vígjáték születéséről mesélt a kíváncsi nézőknek. A film történetének alapját japán mitológiai elemek képezik. A meseszerű film a hetvenes évek Csudapestjére hívja a nézőt.

Liza kalandjai bár egy kitalált világban játszódnak, a meseszerű elemekkel és a kissé az abszurd humorával együtt nagyon hasonlít a világunkra. A film népszerűségéről a megjelenését követő néhány hétben százezresig röppent nézettsége tanúskodik. Ujj Mészáros Károly szerint a film tanulsága, hogy bármilyen keresztet is cipelünk, van esély a boldogságra.

Demény Péter Kolindárium című kötetét mutatták be szerda délután a 6. Kolozsvári Magyar Napok alkalmából ismét megnyitott New York Kávéházban. A könyvet Balázs Imre József író, egyetemi tanár méltatta, Laczkós Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész pedig a kötetben megjelent versek megzenésített változataival lepték meg a szép számban összegyűlt hallgatóságot.

A bemutatón elhangzott: mindenkinek ajánlják a könyvet, akinek van legalább egy keresztneve, hiszen a kötetben szereplő versek egy-egy név apropóján születtek. Demény Péter naponta írta a verseket, melyeket – a rá jellemző módon – a Facebook-on is közzé tett, így a most összegyűjtött szerzeményeket már korábban is olvashatták az online tér látogatói.

„Más kötetben és megint más a Facebook-on olvasni ezeket a verseket. A könyv egyfajta leltárkészítésről szól, s ez esetben ennek tárgyát a számunkra is ismerős nevek képezik” – mondta Balázs Imre József. Demény Péter hozzátette: azokat a verseket volt a legkönnyebb megírnia, melyekhez valamilyen személyes kapcsolata is van. „A múlt és a jelen darabjait zárják magukba a nevek. Annak lazasága azonban, hogy egy közösségi oldalon publikáltam a verseket először, sokat segített az írásban” – nyilatkozott a szerző, aki a könyvbemutató végén felolvasott néhány költeményt, majd dedikálta a helyszínen – s a fesztivál ideje alatt az Idea Könyvtérnél – megvásárolható köteteket.

elcsété

Kolozsvári Magyar Napok: a találkozás helye

Szerdán sem unatkozhattak azok, akik a 6. Kolozsvári Magyar Napok programkínálatából válogattak: előadások és könyvbemutatók, kiállítások és találkozók váltogatták egymást, s az esti eső ellenére is megtelt a tér az Ossian és a Republic zenekarok koncertje alatt.

A nap egyik kiemelkedő eseményének számított a Babeș—Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán megszervezett magyar szakos véndiákok találkozója, ahol több mint 150 korábban végzett látta újra egymást. Az eseményen
1954-től, 2012-ig terjedő években végzett magyar szakosok találkoztak.

Egyed Emese költő, egyetemi tanár így nyilatkozott az eseményről: „a Babeş-Bolyain az évfolyam-találkozók hagyománya nem elég erős. Kevés olyan évfolyam volt, amely meg tudja magát szervezni és rendszeresen találkozik. A találkozás szabadsága létezik, és mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy akar-e még tartozni ide, más magyar szakosokhoz, kíváncsiak-e egymásra a nemzedékek. Itt szerkesztők, sajtóbeli munkatársak, írók, középiskolai tanárok, hivatalnokok voltak jelen, mégis összeköt bennünket a magyar nyelv használata, az olvasás szeretete, általában a magyar kultúra ismerete és annak a képviselete. Céhként is tekinthetünk magunkra, mint a Magyar Szakosok Céhe, de ennél komplexebb társaságra gondolok. Akár érdekvédelmi, információs csoport is lehet ez, és minden
esetre tudnunk kell egymásról és számítani egymásra.”

Ma, augusztus 20-án, Szent István napján együtt ünnepelhetnek mindazok, akik a magyar napok programjai közül válogatnak. A csütörtöki nap egyik fő attrakciója a Kárpát-medence kenyerének szentelése és szétosztása lesz, amelyre 14 órakor kerül sor a főtéri nagyszínpadon.

A szervezők a mai napon a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkire gondoltak: délelőttől kezdődően agyagozásra, Napsugár-kuckóba és a Bóbita Játszóházba látogathatnak az érdeklődők. Egész arabnapos program lesz az amatőr asztalitenisz-bajnokság és a toronylátogatás is folytatódik. A színház kedvelői a New York Kávéházban a modern kolozsvári színházi élet kialakulásáról hallgathatnak kerekasztal-beszélgetést, a Farkas utcai Part-sátorban szó lesz Pécs és Kolozsvár testvérvárosi kapcsolatáról, a Sapientia szervezésében a huszonöt éves magyarországi és a kelet-(közép-)európai rendszerváltásról beszélgetnek a meghívottak, a 17. Szent István-napi néptánctalálkozó keretében pedig népviseleti felvonulás és tánckavalkád lesz Kolozsvár belvárosában. 15 éves születésnapját ünnepli a Communitás, a KÁMSZ-ban Nona Ciobanu rendezését láthatják a színházkedvelők, a Bulgakovban a kulter.hu irodalmi portál mutatkozik be, Családban marad! címmel beszélgetéssorozat lesz az RMDSZ Kolozsvári Nőszervezet társszervezésével.

Az Attitude Tánciskola kapui 2010 óta állnak nyitva a tánc szerelmeseinek. Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt tartanak órákat, és verseny szinten is megmérettetik magukat.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében táncoktatást tartanak a tánc iránt érdeklődőknek. Szerdán

18 órától a gyerekeké volt a táncparkett, majd ezt követően a táncos lábú felnőttek a bécsi keringő lépéseit sajátíthatták el. Mielőtt táncba lendültek volna a párok, az Attitude Tánciskola tulajdonosa és egyben nagy táncos múlttal rendelkező táncoktatója, Both István elmondta: „A bécsi keringő, ismert német nevén a Wiener Walzer a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német »waltzen« (forogni, keringeni) szóból származik, és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik.”

Kedd délben a színházkedvelőknek lehetőségük nyílt betekintést nyerni a kolozsvári hivatásos magyar színjátszás első ötven évébe. A rendhagyó időutazásnak az Akadémiai Könyvtár adott helyet, ahol nemcsak a tárlókban kiállított színlapok megtekintése nyújtott érdekes látványt, hanem néhány korabeli ruhába öltözött hölgy is, akik színlapokról olvastak fel. Megtudhattuk, hogy a színlapok, olyan tömör leírások, amelyek a közönségnek szánt információkat tartalmazzák.

A kiállítás kurátora Egyed Emese egyetemi tanár volt, aki magyar és román nyelven tartott rövid eligazítást az öt tárlóban elhelyezett színházi dokumentumokról. A kiállítás létrejöttében szerepe volt a Kolozsvári Akadémiai Könyvtár mellett az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumnak is, tőlük származnak ugyanis a szép grafikák, színészi portrék. A kőszínház képét Veres Ferenc üvegnegatívjáról nagyították. A kiállítást alkotó mintegy negyven – eredetiben vagy fényképmásolatban bemutatott – színlap a könyvtár gyűjteményének része. A válogatás, a színlapok közlendőit színházi forráscsoportba helyezve kívánja érthetőbbé tenni. Az első tárlóban szakirodalmat tekinthettünk meg szövegtípusokról és a kor színészetéről, részben a könyvtár anyagából és részben a saját könyvtárból.

A Sapientia EMTE Tordai úti épületének nagytermében gyülekeztek szerda délután azok, akik kíváncsiak voltak milyen utakon halad az erdélyi magyar film. Pontosabban az erdélyi magyar filmesek, ugyanis a bemutatott kisfilmek az egyetem film-fotó szakáról különböző évfolyamokból kikerült rendezők munkái. Legtöbbjük tovább folytatja tanulmányait a román, illetve a magyar fővárosban, és alkotásaikat nézve megállapíthatjuk, hogy szakmájukat egyre jobban értő fiatal rendezőkről van szó.

Bán Attila, Bertóti Attila, Gábor Lóránd, Hartung Attila és Visky Ábel kisfilmjeit nem lehet és nem is érdemes közös jelzőkkel illetni, a vetített alkotásokat nézve nem egyértelműek a generációs sajátosságok, már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről egy olyan szűk szakmai közösségben, mint az erdélyi magyar filmé. Amit esetleg közös vonásként említhetünk, az az emberi kapcsolatok és az emberi létezés sokszínűségének feltárására tett kísérletezés.

Találkozás régi ismerősökkel, barátokkal és szülőfalunk műemlékeivel – így lehetne jellemezni a Szabók bástyájában ma megnyitott, dokumentációs vándorkiállítást Erdélyi műemlékek címmel és alaprajzaival. Mert hogy ténylegesen is ez zajlott: a megnyitó közönsége lelkesen rohant egyik panótól a másikig, hogy felismeri-e az alaprajzból és a mellékelt fekete-fehér fotókból, melyik település melyik templomát látja.

Kiszámíthatatlan minden pillanat: nem tudhatjuk, mikor restaurálják a templomok, kollégiumok, papilakok valamelyikét – köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket Gaal György, a tárlatot létrehozó Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. Ahogy azt sem tudhatjuk előre, akad-e pénz és akarat valamelyik műemlék megmentésére és felújítására, vagy végleg eltűnik.

Az Umlingok öröksége: a bodonkúti régi templom mennyezetkazettái címmel nyílt kiállítás szerda délután az Erdélyi Néprajzi Múzeumban.

Talán sokak számára ismerős a szász nemzetiségű Umling Lőrincz neve, ugyanis munkájának jelentős része fennmaradt az utókor számára. A festőasztalos jelentős képviselője volt a korabeli Kolozsvár kézműves társadalmának. A fennmaradt emlékek megrendelői elsősorban a városhoz közel eső falvak református magyar közösségei voltak.

Erdélyben a festett mennyezetek legkorábbi, ismert példányai templomokban maradtak fenn. Elterjedésükben meghatározó szerepe volt a reneszánsz kazettás famennyezetek főúri, fejedelmi udvarok által közvetített divatjának. A festett mennyezetek készítői a nagy céhes központok festőasztalosai voltak, akik a mennyezethez hasonló stílusú egyházi, illetve profán bútorféléket is készítettek.

Több mint 150 véndiák részvételével zajlott szerdán reggel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán a magyar szakos végzettek első nagy találkozója. Berszán István egyetemi docens, tanszékvezető szavaival élve – aki Vörösmarty Mihályt parafrazálta – Egyed Emese gondolt egy merészet és nagyot, és belevágott a szervezésbe.

Egyed Emese költő, egyetemi tanár így nyilatkozott az eseményről: “a Babeş-Bolyain az évfolyamtalálkozók hagyománya nem elég erős. Kevés olyan évfolyam volt, amely meg tudja magát szervezni és rendszeresen találkozik. A találkozás szabadsága létezik, és mindenkinek egyénileg kell eldöntenie, hogy akar-e még tartozni ide, más magyar szakosokhoz, kíváncsiak-e egymásra a nemzedékek. Itt szerkesztők, sajtóbeli munkatársak, írók, középiskolai tanárok, hivatalnokok voltak jelen, mégis összeköt bennünket a magyar nyelv használata, az olvasás szeretete, általában a magyar kultúra ismerete és annak a képviselete. Céhként is tekinthetünk magunkra, mint a Magyar Szakosok Céhe, de ennél komplexebb társaságra gondolok. Akár érdekvédelmi, információs csoport is lehet ez, és minden esetre tudnunk kell egymásról és számítani egymásra.”

Az eseményen 1954-től, 2012-ig terjedő években végzett magyar szakosok találkoztak. Korábbi baráti, évfolyamtársi, tanár-diák kapcsolatok újultak meg, erősödtek meg a mai napon.

A Kolozsvári Magyar Napok szerdai napján az Ösztöndíjak.ro csapata közönségtalálkozóra hívta a fiatalokat. Az esemény során a pályázati tanácsadás, illetve a volt és jelenlegi ösztöndíjas diákok, doktoranduszok és kutatók élménybeszámolói mellett a Dream big, achieve more verseny nyerteseinek díjazására is sor került.

Az élménybeszámolót Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa indította, visszaemlékezve pályája kezdetére, valamint a továbbtanulással és az ösztöndíjakkal kapcsolatos tapasztalataira. Ezt folytatták jelenlegi ösztöndíjas kutatók és diákok, dr. Silye Lóránd, Máthé Réka Zsuzsanna, Szabó Tamás, Szász István Szilárd, Talpas Botond, Keresztes Botond, Székely István, Kedves Zsolt, illetve Mihálydeák Zsolt. Valamennyien a sikeresen megpályázott ösztöndíjaikkal kapcsolatos élményeikről, személyes tapasztalataikról számoltak be, bátorítva a közönséget a nemzetközi ösztöndíjak adta lehetőségek kihasználására.

Az ösztöndíjak.ro csapata, valamint a meghívottak színes beszámolói megválaszolták az eddig tisztázatlan kérdéseket, eloszlatták kételyeinket többek közt a Humboldt, DAAD, a Domus Hungarica, a Collegium Talentum, illetve a POSDRU, Erasmus és egyéb külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban.

Szöveg: Salló Krisztina
Fotó: Tóth Helga

Programváltozás okán kedd este mutatták be Lévai Balázs Engedem, hadd menjen című dokumentumfilmjét a Sapientia épületében. A Csík zenekarról, Kiss Tibiről, az erdőszombattelki zenekarról és a Wellhello együttesről is olvashattok a rendezővel készült interjúnkban:

Tavaly Kolozsváron is forgattátok a dokumentumfilmet, ezért talán fontos állomásnak számított a város. Úgy tűnt, kevesen voltak, de látszólag közvetlen hangulat uralkodott a teremben. Hogy érzed, hogy fogadta a közönség?

Sajnos át kellett szervezni a programot, a nyomtatott műsorfüzetben augusztus 20-a szerepelt, de én nem tudtam volna jelen lenni aznap, ezért kissé átvariálták a dolgokat, és talán ez az információ kevesebb emberhez jutott el. Ami végtelenül pozitív volt, hogy a budapesti bemutatóhoz képest, itt sokkal jobban értették a poénokat. Nagy szavakkal fogalmazva talán „hazaért a film”. Valahogy sokkal otthonosabb volt, én is meglepődtem azon, hogy nagyon különböző a fogadtatás, voltam már kritikus vetítésen, ahol újságírók, filmkritikusok voltak és ők nem azok a könnyen nevetgélő fajták. Gyakorlatilag itt minden rezdülését pontosan vették a sztorinak.