A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen adománygyűjtést hirdet az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai iskolás gyerekek javára.
A tegnapi esős idő ellenére is sok érdeklődő volt - A király (ál) ruhái: Mátyás-kultusz Kolozsváron magyar nyelvű tematikus sétán. A sétavezetők, a Korzo Egyesület két lelkes idegenvezetője Barazsuly Viktória és Ujvári Dorottya kalauzolt vissza az időben. Hét helyszínt érintettünk a városban, amelyek valamilyen összefügésben vannak Mátyás királyunkkal, és mára már részei a Mátyás-kultusznak.
Mátyás szülőházánál vagyunk. Hogyha 500 évvel ezelőtt megkérdezték volna, hogy most hol állunk, az lett volna a válasz, hogy Méhfi Jakab gazda házánál, 150 évvel ezelőtt azt mondtuk volna, hogy az 1-es számú transzport ház előtt, ma pedig azt, hogy Mátyás királyunk szülőháza és egyben a kolozsvári Művészeti Egyetem székhelyének az épülete előtt.
Felmerül a kérdés: miért nem született Mátyás Vajdahunyadon? Erről több történet is kering. A kérdésre a választ a vajdahunyadi vár építéstörténete adja meg. Itt ugyanis az arisztokrácia sorába felkapaszkodott Hunyadi János látványos építkezésbe kezdett. A zajos építőtelepből fokozatosan kiemelkedő új vár kétségtelenül távol tartotta a szülés előtt álló, nyugalomra vágyó Szilágyi Erzsébetet, aki számára Hunyadi János máshol keresett menedéket. Más feljegyzések szerint az állapotos Szilágyi Erzsébet megállt a kincses városban útban hazafelé, Vajdahunyadra tartva, és itt adott életet gyermekének.
A következő állomás a Történeti Múzeum volt. Hunyadiak címerének eredettörténetéről beszélgettünk: miért pont ezt az állatot választották címerükre? A Hunyadiak hollója egy Corvinus nevű római vitézhez köthető, akit Livius említ elbeszéléseiben. Egy másik legenda szerint Mátyás király hollóval küldte el levelét édesanyához, amikor fogságban volt. Következő állomásunk a Rent ház – Ferences kolostor volt. Megtudhattuk, hogy úgy tartották, ez az épület volt Mátyás király iskolája. Később állítólag itt egy titkos tanácskozó terem is volt, ahol számos gyülekezett tartott őméltósága.
A Főtér északi oldala – Szent Mihály templom felé vettük az irányt. Jelenleg a mai Magyar Konzulátus épülete, amit a 19. század második felében egy gazdag ügyvéd formált át. Ennek a helyén anno két egy emeletes ház volt. Árkádjai az utca fölé nyúltak, amiket 1500-as években építettek. Akkoriban az egyetlen árkádos ház volt, lábas szerkezete miatt különlegesnek számított.
A sétánkból nem maradhatott el, Fadrusz János leghíresebb alkotása, a Mátyás szobor, utolsó előtti megállónk a pedig Wolphard-Kakas-házhoz vezetett.
Tematikus sétánkhoz érkezve lassan búcsút mondunk a mi szeretett Mátyás királyunknak