Kolozsvárról, kultúráról

Teltházas előadás keretei között beszélgettek Kolozsvár kulturális jelentőségéről a Communitas Alapítvány meghívottjai. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke; Pozsony Ferenc akadémikus, néprajzkutató, a BBTE oktatója; Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári kara dékánja; Sipos Gábor, az EME elnöke; Szilágyi István író; Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, a Helikon főszerkesztője és Koós Ferenc vállalkozó Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnökének moderálásával vizsgálták meg, milyen pozíciót tölt be Kolozsvár az erdélyi és az európai kulturális térben.

A beszélgetésen elhangzott: szerencsés helyzetben van a kolozsvári kulturális élet, hiszen egységesnek mondható, s nincsenek olyan szekértáborok, melyek szembenállásai akadályoznák a dinamikus fejlődést. Az előadók egyetértettek abban, hogy Kolozsvár valódi kulturális fővárosa Erdélynek, azonban belemerülve a részletekbe számos olyan aspektusát közelítették meg a felvetett problémának, melyek arra világítottak rá, hogy jócskán vannak még olyan területek, melyeken lehetőség van a fejlődésre. Ezeket vették leltárba, s olyan fontos megállapítások is elhangzottak, mint például a kultúraszervezők és a befektetők közti kapcsolat és aktív párbeszéd támogatása és serkentése, vagy annak a megoldásnak a megtalálása, melynek köszönhetően a Kolozsváron felhalmozódó kulturális termékek a környék magyarságához és szélesebb rétegekhez is eljuthatnak.

A Hogyan tovább? kérdésre választ keresve több jövőkép is elhangzott. Szó volt a nyomtatott könyvek jövőjéről, az új hordozók és megváltozott kommunikációs formák kultúrára gyakorolt hatásáról, valamint a különböző kulturális intézmények felelősségéről és feladatáról is.

A tény, hogy a közel két órás beszélgetés szép számú érdeklődőt vonzott, s az erdélyi kulturális szcéna több szereplője is felszólalt, azt bizonyítja: Kolozsvár valóban jelentős pozíciót foglal el a magyar kulturális térben, s a Kolozsvári Magyar Napok létrejötte is ezt bizonyítja.