A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen adománygyűjtést hirdet az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai iskolás gyerekek javára.
Miért jó a kolozsvári magyaroknak a székely autonómia? – tették fel a kérdést a 6. Kolozsvári Magyar Napok szombati napján a Communitas Alapítvány által szervezett előadás résztvevői.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnökei, valamint Bognár Zoltán politológus és Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszéltek az a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, egy leendő önrendelkezés várható hatásairól, s mindezek Kolozsvári vetületeiről.
A beszéltetés elején Csoma Botond kihangsúlyozta: kiemelkedően fontos a román közösség meggyőzése arról, hogy az autonómia nem ördögtől való, s legalább annyi pozitív hatása lenne a Székelyföldön élő románokra nézve, mint a jelentős többségben élő magyarságra.
Borboly Csaba hozzászólásainak visszatérő motívuma volt, hogy a politikus valós tartalommal megtöltött autonómiakoncepciót sürgetett, s ennek kapcsán elmondta: a székelyföldiek példát vehetnének a Kolozsvári Magyar Napokról, mely az itt élő közösségekkel és szervezetekkel együttműködésben, sokszínű, tartalmas programokat biztosít Kolozsvár minden lakosának. „Az ilyen és ehhez hasonló kulturális fesztiválok is annak érzetét erősítik, hogy jó itthon élni, fiataljainknak megéri itthon maradni. Jelen helyzetben ezt a legfontosabb tudatosítanunk, hiszen napjaink legégetőbb problémája a rohamos mértékben növekedő elvándorlás” – mondta Hargita Megye Tanácsának elnöke. Borboly elmondta: meglátása szerint nem elég az autonómiáról folytatott diskurzust kizárólag szimbolikus tartalmakkal feltölteni, s hiányolja a széles körű társadalmi vitát is az autonómia tárgykörében.
Tamás Sándor vetítéssel egybekötött gyorstalpalón beszélt az autonómia mibenlétéről, s nemzetközi példákkal szemléltette a működőképes önrendelkezési formákat. A politikus szerint az autonómia legfőbb jellemzője a helyi közösség közügyekben való döntésének teljes szabadsága, s ilyen tekintetben Romániában nincs túl sok okunk az optimizmusra. A Kovászna megyei politikus elmondta: a sikeres székely autonómiatörekvéshez szükség van az egységes magyar fellépésre, a románság megnyerésére és a nemzetközi fórumok segítségére is. Ehhez kapcsolódva Borboly Csaba hozzátette: amíg a román alkotmányban biztosított a sürgősségi kormányrendeletek intézménye, melyekkel bármikor módosíthatnak már elfogadott törvényeket, nehezen látja kivitelezhetőnek egy autonómia-törvény életképességét.
Bognár Zoltán szintén kihangsúlyozta a román-magyar viszony fontosságát, s megjegyezte: a román köztudatban nincs megfelelő elméleti tudás az autonómiáról, így érthető, hogy sokan idegenkednek a székelység törekvéseitől. Rátérve a beszélgetés eredeti témájára, a politológus elmondta: a leendő székely autonómia és Kolozsvár között elképzelhető egy valós érdekellentét, hiszen attól kezdve, hogy Székelyföldön is lehetőség lesz széles körben kialakítani önálló oktatási- és kulturális intézményeket, a kincses város jelenlegi státusza csorbulhat. „Kolozsváron számos kiemelkedően fontos kulturális intézmény működik. Ha Székelyföldön autonómia lesz, az ottani és a kolozsvári intézmények között konkurenciaharc jöhet létre” – mondta Bognár.