Az erdélyi Gyűrűk Ura bemutatóján jártunk

Miért foglalkozik egy református lelkipásztor kalandregény írásával? Többek között ez a kérdés merült fel Hover Zsolt Hetedhét Ösvény című könyvbemutatóján. A választ pedig a bemutató végére mindenki egyértelműen megkapta.

A kötetet Barabás János vezető konzul méltatatta, aki hiánypótló könyvnek nevezte a felnőtteknek szóló meseregényt. Mint mondta, nem olvasta még a regényt, de nagyon felkeltette érdeklődését, hiszen bámulatos módon jelenik meg benne az ősi magyar legendák furcsa és misztikus világa. A szerző elmondása szerint könyvét kimondottan csak a magyar mitológiák ihlették, illusztrációját saját kezűleg rajzolta.

Az ötlet 15 éve fogalmazódott meg benne, amikor is a nagy népszerűségnek örvendő Gyűrűk Ura Tolkien híres, három kötetben megjelent regénye – melyből azonos című filmtrilógia is készült –rabjává ejtette. Kevésbé ismert, hogy egy alapvetően vallásos mű, amire nagyon sok utalás van a filmben és a könyvben egyaránt, ugyanakkor erkölcsi mondanivalója szintén erős. Ehhez hasonlóan C.S. Lewis Narnia Krónikái című hétkötetes regényciklusa is hatott rá, melynek szerzője szintén több vallási tárgyú könyvet írt.

A református szellemiséggel íródott regényből visszaköszönnek a magyar történelem szereplői, a keresztény szentek életének mozzanatai, legendáink részletei, az erdélyi hiedelmek, és népmeséink világa is. Forrásként az olyan híres és kedvelt magyar legendák szolgáltak, mint például Csaba királyfi, Lehel kürtje, Attila kardja, valamint a magyar népmesék is.

A mű alaptörténetét összeesküvés-elméletek, a világ teremtéséről szóló elképzelések, katolikus dogmák, és a hét eredendő bűn adják.

Röviden a regény, a főhőse Nemere, akinek az a feladata, hogy megőrizze a Menny-Követ, amely ezer évig óvta meg a sötét teremtményektől Jótengritet, a fény hazáját. Az ereklyét ellopják, ezért Nemere és társai a hét alvilágot veszik a nyakukba, hogy visszaszerezzék a követ. A hét világ, illetve az országok lakói olyan tulajdonságokkal vannak felruházva, ami a hét főbűn jellemzője. Természetesen nem egy dogmatikai írásról van szó, a mű nem ragaszkodik mereven a vallásos elképzelésekhez. A regény a szórakoztatás mellett a magyar hiedelemvilágot is igyekszik népszerűsíteni. A stílus bár hasonlít a manapság oly divatos fantasy regényekhez, itt nem orkok vagy entek a főszereplők, hanem garabonciások, táltosok, koboldok és lidércek.