Aki szombat reggel követte a levegőben szálló illatokat, nem tévedhetett el: egyetlen biztos út volt, és ez az Apáczi Csere János udvarába vezetett.
Reggel kilenckor már elkezdődött a nyüzsgés az udvaron: érkeztek civil szervezetek, baráti társaságok, politikai pártot képviselő tagok és vendéglátósok is. A szervezők mindent előkészítettek, a versenyzők csupán alapanyagokat és jókedvet kellett magukkal hozzanak.
Az érdeklődök kívánság szerint próbálhattak ki a nyaklevest, a saláta bokszot, a nyúlpörköltet mókus módra és "sajtós kacsát" Szabadság módra is.
A háziasszonyok és tapasztalt szakácsok idén nemcsak a bográcsban tartották fakanalukat, a Rezeda zenekar dalaira ténylegesen meg is táncoltatták ezeket. A zenekar köré így nemcsak nótázni gyűltek a versenyzők: látogatókat felkérvén táncra perdültek és egy pillanatig sem hagyták, hogy megálljon a zenekar.
Az ízek összecsapásáról idén sem maradt le Kiss-Budai Tibor meterszakács, aki Dobra Imolával, a rendezvény szervezőjével a csapatok főzteit külön-külön megkóstalta és zsűrizte.
Az előző évekhez hasonlóan a szervezők minden résztvevő csapatot díjaztak annak függvényében, hogy milyen kategóriában jeleskedtek. Így például kiosztásra került a legeredetibb, legkiválóbb, legfrappánsabb, legfűszeresebb díj, ezúttal senkit sem érhetett csalódás.