A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen adománygyűjtést hirdet az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai iskolás gyerekek javára.
Példátlan érdeklődés kísérte Romsics Ignác történészprofesszornak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagjának Horthy Miklós emlékezete című előadását szerda délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, a Korunk Akadémia sorozatzárójaként, Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő konferálásával. A zsúfolt teremben csak a csilláron nem lógtak emberek, többen a padlón kényszerültek ülni, és sokan kint rekedtek az előtérben. Az előadásról videófelvétel készült, és a román nyelvű sajtó is – szinkrontolmácsolást igénybe véve – nagy létszámban vonult fel „szenzációt” vadászni. Az elmúlt napokban a román nyelvű sajtó nagy terjedelemben cikkezett arról, hogy a Kolozsvári Magyar Napok keretében a kolozsvári önkormányzat pénzén megemlékezést (comemorare) tartanak a kormányzóról, jóllehet törvény tiltja a fasiszta jelképek használatát Romániában. Ezért Kovács Kiss Gyöngy román nyelven is elmondott felvezetőjében leszögezte: nem megemlékezésről, hanem tudományos előadásról van szó. A téma sokak számára még ma sem eléggé ismert ahhoz, hogy napirendre térhessenek felette, ám a neves történész előadásában igyekezett tárgyilagos képet festeni a huszadik századi magyar történelem sokat vitatott alakjáról.
A történészprofesszor előbb Horthy Miklós családi hátteréről, személyiségéről, emberi vonásairól szolgáltatott adatokat: a kenderesi szülői birtoktól a debreceni Református Kollégiumon és a soproni Német Gimnáziumon át a fiumei tengerészeti akadémiáig. Majd következett három év gyakorlati szolgálat az Osztrák-Magyar Monarchia kilenc hadihajóján, és házassága Aradon Purgly Magdolnával, akivel három gyermeküket nevelték fel. 1909-1914 között Ferenc József császár szárnysegéde, 1915-1917-ben a Novara parancsnokaként az első világháborúban több sikeres csatában vett részt, a Prinz Eugen parancsnokaként pedig elismerésre tett szert, amikor matrózlázadást fojtott el. Ötvenévesen hazament a kenderesi birtokra, békés vidéki életre vágyott, de a Tanácsköztársaság uralomra jutásakor 1919-ben Szegeden már szervezte a nemzeti hadsereget, kultusza ekkor kezdett nőni. A fehérterror az ő felelőssége (kb. ezer kivégzés volt, nehéz elképzelni, hogy ezekről nem tudott), Horthy keményen lépett fel a kommunistákkal szemben. Amikor bevonult Budapestre, és elmondta híres beszédét, azzal megosztotta a magyar társadalmat. Egyesek szerint országmentő volt, mások a gyilkos hóhért látták benne.
A nagyhatalmak kezdeményezésére 1920. március 1-én ideiglenes kormányzóvá tették. Ugyanis az Antant nem akarta IV. Károlyt visszaengedni a trónra, nem akartak többé Habsburgot látni uralmon, és helyette ezt a korlátolt jogkörű intézményt hozták létre. Horthy látta, hogy nincs döntése a parlamentben, ezért igyekezett a hadseregben nagyobb hatalmat szerezni. A politikát átengedte Bethlen István miniszterelnöknek, ő pedig a főurak és katonatisztek szokása szerint vadászattal, teniszezéssel, úszással, pótnemesi rend alapításával töltötte idejét. 1936-ban találkozott Hitlerrel, aki arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szlovákiát, Horthy azonban elutasította ezt.
Link (2015.08.21)