A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen adománygyűjtést hirdet az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai iskolás gyerekek javára.
Nemcsak a beszédeket hallgattuk meg, az emberek reakcióira is kíváncsiak voltunk.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében vasárnap délben hálaadó istentiszteleten adták át a szűk két év alatt felújított Farkas utcai református templomot, amely most szebben ragyog, mint valaha. Főleg, ha végre sétálóutca lesz a Farkas utcából - amit többször is megemlítettek a nap folyamán.
Pontosan kezdődött a hálaadó istentisztelet, igaz, a televíziós közvetítés miatt nem is számítottunk késésre. Viszont egyáltalán nem irigyeltük a palástos szolgálatvégzőket - balról jobbra Bibza Gábor, Kató Béla és Fazekas Zsolt -, mert nemcsak emberrel telt meg a templom a kezdésre, a hűvöse is oda lett. Az istentisztelet után 26 Celsius fokot mutatott a templom újonnan beépített hőmérője.
Szép számmal vettek részt az eseményen vendégek és meghívottak: a teljesség igénye nélkül látható a képen Kató Béla református püspök, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Jakubinyi György római katolikus érsek.
Üres hely nem igen volt, nagyon sok kolozsvári volt kíváncsi a templomára. Többen végig állták az egész istentiszteletet, mert már egyszerűen nem jutott hely számukra. A Transindex által megkérdezett házaspár úgy nyilatkozott, még így sem hagynák ki a szentelést, hiszen életük nagyon sok fontos állomása kapcsolódik a templomhoz. Majd egy kicsit szúrós szemmel néztek, hogy leülök a sajtónak fenntartott helyek egyikére. Egyébként aki helyet szeretett volna kapni, annak már jóval a meghirdetett kezdés előtt ki kellett érnie. Negyed órával előtte például már esélytelen volt próbálkozni.
Lehet, hogy a tévés közvetítés kellemesebb lett volna, de a Farkas utcai templomnak amúgy is van azért egy hangulata, amire a felújítás csak ráerősített: a dióbarna bútorzat, a törtfehér falak és a természetes kő kellemesen harmonizál egymással. Ráadásul a templom világítási rendszerét is felújították, már nem a Kós Károly tervezte csillárok számítanak a fő fényforrásnak. Egészen szép volt, ahogyan a déli napsütésben a fényárban úszott.
Az ünnepi alkalomból Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét a Zsoltárok könyvének 150. zsoltára alapján. Kató a prédikációjában elmondta: a felújítás otthonná és otthonosabbá tette a templomot. Hozzátette, hogy a kolozsvári magyarok az intézményeikben érezhetik igazán otthon magukat. Ezért kell minden évben új intézményeket építeni, a régieket pedig felújítani.
"Mi Európának a segítséget nem emberáldozatban szeretnénk visszafizetni, hanem azzal, hogy itt őrizzük a hitet, a gótikát, mindazt a szellemi értéket, amelyet őseink létrehoztak és reánk hagytak" - fogalmazott a püspök arra reagálva, hogy a fiatalok a jobb anyagi körülmények kecsegtetése miatt elhagyják Kolozsvárt és a szülőföldjüket.
Az istentiszteleten természetesen a Református Kollégium Kórusa is fellépett.
A felújítási munkálatok egyértelműen legmegosztóbb eleme a főbejárat utáni üvegajtó. Többen is panaszkodtak amiatt, hogy eltávolították a korábbi faajtót. Az istentisztelet utáni sajtótájékoztatón Maksay Ádám építész azt mondta, hogy az egységes építészeti koncepció miatt volt rá szükség, mivel világosabbá és beláthatóbba akarták tenni a templomot, illetve a hozzá tartozó kerengő és torony tereit.
Maksay még az istentisztelet alatt ismertette a felújítási munkálatok menetét. Eszerint több mint tíz éve tervezik a templom felújítását, pályázni 2008-ban tudtak az Európai Unióhoz, és 2012-ben kapták meg a pozitív választ. A munkálatok viszont csak 2014 februárjában kezdődhettek meg a bürokrácia miatt. Így végül a 36 hónaposra tervezett munkát 17 hónap alatt kellett befejezni. A 18,9 millió lej értékű munkálatok költségeinek legnagyobb részét az Európai Unió állta, de a román és a magyar állam, illetve Kolozsvár Polgármesteri Hivatala is támogatta a munkálatokat. Az egyháznak mintegy 305 ezer lejes önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez.
Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomának a munkálatok során többek között felújították a külső és a belső falait, kijavították a tetőszerkezetét, új fűtési és villamos rendszert szereltek be, illetve restaurálták a bútorzatot, az orgonát, a színes ablaküvegeket és a nemesi családok címereit. De erről még lesz egy külön cikkünk.
A felújított épületet szimbolikusan átvevő Nagy Péter, a belvárosi református gyülekezet főgondnoka beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy most már csak élettel kell megtölteni a felújított templomot, hogy egy élő gyülekezetnek legyen az otthona. "Remélem, hogy gyülekezetünk újra épül és otthonra talál a templomban" - fogalmazott.
Horváth Anna alpolgármester a Farkas utca és a templom fontosságát hangsúlyozta a város életében, mint mondta, Kolozsvár lelke bontakozik ki az utcában, aminek a legdominánsabb épülete a református templom. A kolozsvári magyar közösség, amelynek a nevében az alpolgármester is beszélt, a Kolozsvári Magyar Napok alatt 10-19 óra között tekintheti meg a felújított épületet.
A hálaadó istentiszteleten részt vett Tőkés László is, de nem kapott szót, ahogyan más pártpolitikus sem beszélt. Az ünnepség egyébként meglepőn feszes tempóban zajlott, senki nem húzta nagyon el a beszédét, őszinte meglepetésünkre gyakorlatilag másfél óra alatt lezajlott az egész.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arról beszélt, hogy a Farkas utcai református templom nemcsak a református egyház, hanem az egész város büszkesége, mint műemlék. Megjegyezte: nem sok olyan város van a világon, ahol öt vallásfelekezet püspöke székel. Hozzátette: Kolozsvár olyan város kell hogy legyen, amelyben mindenki otthon érezheti magát.
A magyar kormányt képviselő Balog Zoltán zárta a beszédeket. Az emberi erőforrások minisztere köszöntésében kijelentette: "Mátyás király óta a kolozsvári magyarság sorsa tükröződik a templomban, ezért jövünk ide szerte a Kárpát-medencéből, hogy ezt lássuk. De ne csak a múltunkat, hanem a jövőnket is megmutatja. A miniszter szerint a felújításnál használt 21. századi újításoknak köszönhetően a templom ma jobb állapotban van, mint 40, 100 vagy 200 évvel ezelőtt. A miniszter a tradíció és az innováció ötvözését tartotta az egyház, a magyarság, de talán a románság legfontosabb feladatának is, "hogy a tradíció ne csak múlt legyen, az innováció ne csak jövő legyen. Mert ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk".
Balog Zoltán ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz és az is, amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. "Így akarunk együttműködni és hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, ezzel az együttműködéssel nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében" - fogalmazott.
http://fotok.transindex.ro/?galeria=1378 (2015.08.16)