A kolozsvári magyar közösség egyik legjelentősebb szimbólumát, a Farkas utcai református templomot újították fel az elmúlt másfél évben, a restaurált hajlékot a Kolozsvári Magyar Napok első napján adták át ünnepélyes keretek között a gyülekezetnek.
Az ünnepi istentiszteleten egyházfők és világi elöljárók ültek a meghívottak soraiban, többek közt Jakubinyi György római katolikus érsek, Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Balog Zoltán, a magyarországi emberi erőforrások minisztere, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Emil Boc polgármester, Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, valamint a román egyházak, tanügyi intézmények küldöttei.
Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomának felújítását az Európai Unió és a román állam finanszírozta. A munkálatok során a templomnak mind a külső, mind a belső falait teljesen felújították, megrepedezett boltozatát és tetőszerkezetét kijavították, a héjazatát pedig teljesen kicserélték. A műemlék új fűtési rendszert és elektromos hálózatot kapott, amelyek megfelelő hőmérsékletet és fényerőt, valamint kültéri díszvilágítást biztosítanak. Az ablakok színes üvegeit, a bútorzatot, az orgonát és a nemesi családok eredeti címereit szintén restaurálták. A munkálatok összesen négymillió euróba kerültek.
A vasárnapi, augusztus 16-i ünnepélyes átadáson először Bibza Gábor református lelkipásztor köszöntötte a híveket, majd Kató Béla református püspöknek adta át a szót. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője arról beszélt: a Mátyás király támogatásával alapított templom az egész Kárpát-medencei magyar közösség fontos szimbóluma, felekezettől függetlenül. „Ez a templom kifejezi mindazt, ami a gótika lényege: egyensúlyba hozza az evilági és a túlvilági értékeket” – sommázta az egyházfő.
A Farkas utcai templom nem pusztán az épített örökség kincse és nem csak istentiszteleti hely, hanem fél évezrede az egymást követő nemzedékek közös otthona – mondta Fazekas Zsolt lelkipásztor. „Dédunokáinknak szánjuk örökségként e felbecsülhetetlen értékű templomot” – tette hozzá.
Maksay Ádám a tervezők nevében szólalt fel, röviden ismertetve a felújítási munkálatok tíz évvel ezelőttre visszanyúló történetét. A felmérések, megvalósíthatósági tanulmányok ugyanis már egy évtizede elkészültek. 2012-ben nyert a felújításra benyújtott pályázat, de a bürokratikus akadályok miatt csak 2014 februárjában tudtak nekifogni a munkálatoknak. A 36 hónaposra tervezett restaurálást így 17 hónap alatt kellett elvégezni, megfeszített munkával, „erőltetett menetben” – fogalmazott az építész.
A restaurált épületet szimbolikusan átvevő Nagy Péter főgondnok azt hangsúlyozta ki, hogy a jövőben már az egyház és a gyülekezet feladata lesz megóvni a templomot a rongálástól és az egyre gyakoribb műemlékgyalázástól.
„Egy város lelke, Kolozsvár lelke bontakozik ki” a Farkas utcában és annak legdominánsabb épületében, a református templomban, jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere, felidézve azt az első, évtizeddel ezelőtti nyertes projektet, amelynek köszönhetően először a templom építészeti és művészettörténeti feltárása történt meg, és amely alapul szolgálhatott a későbbi, 4.000.000 euró értékű, Európai Uniós pályázatnak. „Templomunk újjászületése azt a célt szolgálja, hogy ezek a gyönyörű kőfalak beszélni tudjanak: ne csak a múltról, hanem ettől a pillanattól kezdve már a jövőről is” – tette hozzá az alpolgármester asszony.
Emil Boc polgármester szerint a Farkas utcai templom minden kolozsvári polgár számára jelentős épület. Az etnikai és vallási sokszínűségről, a különbözőségek toleráns elfogadásáról beszélt, amelyek Románia legélhetőbb városává, egy mindenki számára otthonos hellyé teszik Kolozsvárt. Végül megerősítette, hogy a városháza tervei között szerepel a Farkas utca sétálóutcává alakítása.
Miközben a tizenötödik században alapított templomban a múltról beszélünk, a jövőre gondolunk: mi lesz itt velünk 10, 20, 100 év múlva? – tette fel a kérdést Balog Zoltán, a magyarországi emberi erőforrások minisztere. „A kor parancsa nekünk, magyaroknak: tradíció és innováció. A tradíció ne csak múlt legyen, az innováció ne csak jövő legyen. Ahol csak tradíció van, az múzeum, múzeumban pedig senki nem akar lakni. Ahol csak innováció van, azt úgy hívják, hogy kísérleti laboratórium. Vannak benne izgalmas dolgok, de ki szeretne laboratóriumban lakni? Ahol a kettő együtt van, tradíció és innováció, arról mondjuk mi azt, hogy reformáció. Ekkor beszélhetünk élő, szilárd alapokon álló közösségről” – hangsúlyozta a miniszter, aki maga is református lelkész.
A zsúfolásig telt templom gyülekezete az ünnepség végén elénekelte nemzeti imánkat, majd a Szent György szobor körüli kis téren szeretetvendégséget tartottak, és mindenki egy kis ajándékkal – a Farkas utcai templomot bemutató színes, igényes kivitelezésű kiadvánnyal – térhetett haza.
A Farkas utcai templom a Kolozsvári Magyar Napok alatt délelőtt 10 és este 7 között látogatható.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/51646-a-jov-nemzedekeknek-ujitottak-fel-a-farkas-utcai-templomot (2015.08.16)