A Laczkó Vass Róbert–Szép András művészpáros legújabb produkcióját mutatta be a magyarnapozóknak hétfő délután a Kolozsvári Rádió stúdiótermében. A nagy érdeklődés miatt a későn érkezők már csak pótszékről hallgathatták a szerzői-előadói estet.
A nézőtéri fények folyamatos elsötétedésével, Szép András lágy zenélésével és Laczkó Vass Róbert színművész a terem végéből felszólaló hangjával kezdődött el a performansz. Ettől a pillanattól kezdve a színpadi játék teljes mértékben lekötötte a nézők figyelmét, a zene, szöveg, mozgás virtuozitása nem hagytak szabad teret az elmélázásra.
Egymást követték a dalok és rövid kommentárok; a többek között Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos vagy Markó Béla tollából származó szövegekből összeállított történelmi visszatekintő mai volt, aktuális. Szavak és hangok meséltek a magyar ember mindenkori sorsáról, a nemzetben élő hitről és reményről, az otthonát és elfogadását kereső állapotról – saját szerzésű zongorajáték vagy éppen a háttér csöndjének kíséretében.
Laczkó Vass Róbert és Szép András összeszokott duóként mutatkozik meg újra és újra a kolozsvári közönség előtt, és azt érzem, van helye a folytatásnak, az újabb kreatív művészi esteknek.
Tasi Annabella